Tarthatatlan állapotok Orosházán. Egy népes cigány család félemlíti meg a várost.

Vasárnap délután látogattam el Orosházára, mivel több lakossági panasz érkezett hozzám azzal kapcsolatban, hogy Kétegyházáról Orosházára költözött az elmúlt évben egy népes és rendkívüli módon hírhedt cigány család.

A háttértámogatásra nem lehet panaszom, hiszen a MÖM Dél-békési és Csongrád megyei tagjai mellett az orosházi rendőrség tagjai is végig kísértek (egy „operatőr” csapattal) a bejárás alatt.

A kialakult körülmény miatt egyébként már egy önkormányzati testületi ülésre is bementek a Nyárfa utcai lakosok és azonnali megoldást kértek a város vezetésétől.

Ezt követően a család néhány tagját elköltöztették egy Liget utcai tömblakásba, ahol ennek hatásaként még egy etnikai gócpont alakult ki és azóta már a város több pontján is élhetetlenné vált a lakókörnyezet.

A nyárfa utca lakói szerint náluk így valamelyest javult a helyzet, de még mindig rossz érzéssel tölti el őket a folyamatos jövés-menés, az üzletelgetés és a leánykereskedelem látványa.

A rendőrség álláspontja szerint szükségszerű volt a család Kétegyházáról történő költöztetése, mert a Békés megyei településen szabályos családi háború alakult ki amikor két cigány család láncfűrésszel és egyéb eszközökkel felfegyverkezve esett egymásnak.

Az, hogy miért pont Orosházára a város egykor szebb napokat megélt lakókörnyezetébe kerültek azt egyfajta homályos gyanú övezi. Valószínűleg az ügy hátterében a Magyar Pünkösdi Egyház Cigánymissziója áll, akinek a Nyárfa utcai ingatlan is a tulajdonában van. Az utca lakóközössége eddig mindhiába kérte az önkormányzatot hozzanak olyan határozatot, amelyben a Magyar Pünkösdi Egyház Cigánymisszióját Orosházán nem kívánatos szervezetnek minősítik, és a Nyárfa utcai ingatlant vásárolják meg a missziótól, ezt követően a betelepített 28 fős családot telepítsék át oda, ahol megtörténhet az integrációjuk. A kitelepítés egyenlőre még várat magára mivel a misszió nem szándékozik eladni az ingatlant.

Egyes elmondások szerint viszont pontosan ingatlanügylet húzódik meg a háttérben és nem véletlen, hogy éppen a város egyik legszebb lakóházakkal tarkított részében vásárolt ingatlant a misszió, két másik nagyon impozáns és jó állapotban lévő ház között. Egyébként mindkét házban nyugdíjas özvegyek laknak, az egyik házban élő idős nénit például minden este elviszik a hozzátartozói magukhoz, mert félelemben él és éjszakára nem mer egyedül maradni a házban.

További összefonódások is körvonalazódnak az orosháziak szerint, nevezetesen a cigány misszió, a helyi kisebbségi vezető, és a család tagjai között rokoni szálak is felfedezhetők. A helyiek elmondása szerint több házat vásároltak meg Orosházán romák, ahol néhány héten belül élhetetlenné tették a lakókörnyezetet. Ilyenkor rendszeressé válnak az üvöltözések, fenyegetések, bömböltetik a zenét, ablak alá kötik a lovakat. Majd végül az utcában élők, hogy visszakapják a régi nyugalmukat és biztonságérzetüket, kénytelenek a piaci ár duplájáért megvásárolni az ingatlant.

A Nyárfa utca lakosai szerint az ő esetükben is ilyen jellegű anyagi haszonszerzés húzódhat a háttérben. Orosházán több olyan esetről is beszéltek, hogy a cigány misszió emberei kész, előre megírt adásvételi szerződésekkel érkeztek olyan házakhoz amelyek ingatlaniroda által voltak meghirdetve. Majd néhány perc eltelte után anélkül, hogy szemrevételezték volna a házat, ott helyben azonnal utalták  a több milliós előleget.

Orosháza nagyon sok Békés megyei településhez hasonlóan, évre-évre egyre gyorsabb ütemben kezd élhetetlenné válni. A város egyes részei elveszítik a nyugodt kisvárosi jellegüket, helyette pedig a mindennapi félelemérzet válik a meghatározó tényezővé. Az évtizedes politikai szemfényvesztés, és hatalmi harc káros hatásai egyre erőteljesebben körvonalazódnak, amely legjobban az elvándorlás aggasztó mértékében, és a biztonságérzet gyors és erőteljes romlásában mutatkozik meg.

A rendszer fogyatékosságának, a „kéz kezet mos” elvnek köszönhetően az elmúlt harminc év haszonlesői uzsorások, bűnözői csoportok és spekulánsok kezére juttatták Orosházát is, amely helyzetet a látottak és tapasztaltak alapján már képtelenek kezelni és kézben tartani. Botrányos, hogy napi 24 órás rendőri jelenlétre van szükség a nem is olyan régen még a nyugalom szigetének számított lakóövezetekben.

Egy biztos, Orosháza lakossága most úgy érzi, hogy magára maradt ezért ne csodálkozzon majd senki azon, hogy a hatalom tehetetlenségének okozati következményeként előbb, vagy utóbb a saját kezébe fogja venni a megoldást.

Mert ne feledjük Magyarország a magyaroké, és Orosháza is az orosháziaké!

László Attila